Pipafüst és teaillat

A Martsa-művészcsalád kiállítása Esztergomban

Tár-lak Szalon, 2017. nov. 22 – dec 09.

 

A Simor János utcai Tár-Lak Szalon vezetője, Soós Kadocsa felkérésére 2017. november 22. és december 9-e között volt látható a Martsa művészek (Martsa Alajos fotóművész, Martsa István szobrász, M. Szűcs Ilona festőművész) kiállítása Esztergomban.

A megnyitón Bánhidy László alpolgármester bevezetője után nem a hagyományos megnyitóbeszéd következett, hanem egy miniatűr színi előadás. Maguk a – már rég nem élő− kiállítók szólaltak meg leveleiken, hozzájuk-róluk írt verseken keresztül, melyet Arcson Rafael színművész tolmácsolásában hallgathattak a vendégek. Egy-egy idézet között a különleges hangzású ausztrál hangszer, a didgeridoo hangja jelentette az átkötést, vagy éppen a gondolati választó vonalat. Hangulatokat idéző, lelket rezdítő hangját Martin Balázs szólaltatta meg.

Bár a megnyitó ekként a szokottnál valamivel hosszabbra nyúlt, ám a vendégek mégsem érezték unalmasnak, hiszen a levelek emberi érzelmeket idéztek fel, s talán megérintette hallgatóságot is. Martsa nagymama szívhez szóló, egyszerű szavai, mely távol levő fiát hívja haza….vagy Martsa István Távol-Keletről az otthoniakhoz írt élménybeszámolója… vagy a fiatal festőasszony türelmetlen panasza…mind izgalmas személyes- és egyben kor-dokumentum. Barátok tréfás, mégis nagy műveltségről tanúskodó versei… a szeretet különféle megnyilvánulásai. A vendégek még talán többet is szívesen hallgattak volna ezekből a régi emberek által megélt érzelmekből.

Nemrégiben elhunyt barátunk, a kitűnő képzőművész és tanár Kaposi Endre tiszteletére gyertyát gyújtottunk, s a didgeridoo mélyen zengő hangja adott méltó hangulatot a pár perces megemlékezésnek.

Bánhidy László alpolgármester úr bevezetőt mond

Bánhidy László alpolgármester úr bevezetőt mond. A képen balról jobbra: Martsa Piroska szobrászrestaurátor művész, Bánhidy László Esztergom alpolgármestere, Soós Kadocsa a Tár-Lak Szalon vezetője, Arcson Rafael színművész, Martin Balázs didgeridoo művész és Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész, Esztergom Díszpolgára. [Fotó: Benedek Attila]

A kiállításról:

A három művész: Martsa Alajos, fivére, Martsa István, valamint az utóbbi felesége, M. Szűcs Ilona alkotásaiból leginkább Esztergomhoz, a Dunakanyarhoz kötődő alkotások kerültek kiállításra.

Martsa István négy esztergomi műve közül a Bottyán lovasszobor helyzete ma sem megoldott, hiszen 2009-ben elmozdították eredeti helyéről, és azóta sem került felállításra. A szalonban most lehetőség nyílt Mújdricza Ferenc építész makettjein, látványtervein keresztül bemutatni, hol lehetne új, talán az eredetinél is jobb helye a kuruc generális szobrának. A szobor kisplasztikája most is azon a kopott katonaládán állt, mely a szobrász Don-kanyarban teljesített katonai szolgálatának drámai emléke, s amelyet az esztergomi Mézes Nándor és családja őrzött meg sok éven keresztül.

A Tár-Lak szalon első termében a harmonikus Szerelmespár (Budakeszi), a zömök Talpasok (Vaja), az auschwitzi Mártíremlékmű, a mitológiai témájú Európa elrablása (MNG) és a festőházaspár sírján is ott álló Caritas (Pápa, Véradóállomás) szobrok kisplasztikája volt látható. A vitrinben keleti útján készített vietnami figuráit, és főleg portré-érmeit állítottuk ki.

  1. Szűcs Ilona a természet pozitív energiáit konzerválta akvarelljeiben, melyek ez alkalommal, a hagyományos kiállítási rendtől eltérően, a Szalon egyik falát a mennyezetig betöltötték. Alatta energikus, karakteres és lendületes éremplasztikáit férje hasonló témájú, de a klasszikus szobrászi formagazdagsággal megoldott érmei mellett állítottuk ki. Ezzel is szerettük volna megláttatni a nézővel, hogy mennyire másképp érti-érzi-érzékelteti a világot egy szobrász és egy festő.

Nem maradhatott el a kiállításról Martsa Alajos fotóművész, könyvtárigazgató, Esztergom Díszpolgára nevezetes nagy asztala, (a „Rokon Asztala”) mely immár másodszor látogatott vissza kedves városába. A Tár-Lak szalonban ez alatt a két hét alatt érezhetően ismét „a helyén volt”! Szellemi bűvköre újra magához vonzotta a gondolkodó-beszélgető embereket. Körülötte, a szalon falain, Martsa Alajos kitűnő portréfotói által megidéztük azokat is, akik Esztergom szellemi életére az 1950-es 70-es években pezsdítően hatottak. A posztereket a szintén esztergomi Mitter Balázs (Luminoso) szerkesztette.

A kiállítás 2017. december 9-én délután, az Asztal köré invitált esztergomiak emlék-idézős, beszélgetős, játékos finisszázsával zárult.

 Szentessy Éva egy, asztalokról szóló kis előadással hozta „hangulatba” a jelen levőket, majd a hajdani asztaltársaságra még emlékezők –Szentessy László grafikusművész és dr. Sörös Jenő − idéztek érdekes epizódokat, sztorikat, még marhapörkölt receptet is, melyet a nagy asztal körül fogyasztottak hajdanán. Ezután egy kis játékos közvélemény-kutatás következett, mely azt célozta, vajon az itt élők hol látnák szívesen Bottyán generális szobrát. Egy Esztergom belvárosát ábrázoló térképre kértük, hogy a jelen lévők ragasszák fel a lovas sziluettjét ábrázoló matricát, oda, ahol szerintük a szobornak legjobb helye lenne.

A lapok tanúsága szerint a vendégek közül a legtöbben a Bottyán hídfőhöz tennék a szobrot, s ez köszönhető Mújdricza építész úr erőfeszítéseinek, aki korábban −Prof. dr. Prokopp Mária történészi és Rieger Tibor szobrászi szakvéleményével támogatott ötletét− a helyszínen, életnagyságban is modellezte. Ezt a megoldást mi, a jogutódok is támogatjuk.

Utószó:
A szalonest végeztével a szobrokat, képeket becsomagoltuk, hazaszállítottuk. Az Asztal ismét egy hűvös műteremben áll… kissé magányosan, kissé elhagyatottan. Az a meghitt hangulat, ami Esztergomban e rövid kiállítás idején körülvette, elillant.

De tudjuk, érezzük, hogy szeretne ismét visszakerülni oda, ahonnan származik: Esztergomba: a jószándékú, értelmes, egymást meghallgató, a városért tenni akaró, gondolkodó emberek körébe. Tudjuk, a Városi Könyvtár is szívesen fogadná… de amíg nincs a városnak egy kiemelt helyen levő könyvtára, és egy olyan szellemi befogadó közege, amely méltóképpen folytatja az „asztal”-i hagyományt, addig nem engedjük el, addig mi, az örökösök vigyázunk rá. Amíg a Martsa-hagyaték jövője nem biztosított, addig az Asztal –a „Rokon Asztala”− a kiállítás többi részével együtt, ezután is Budapesten, a József utcai Martsa Műteremben látható.

 

Köszönetet mondunk Esztergom Város Önkormányzatának, a Tár-Lak Szalon vezetőjének, Soós Kadocsának,

valamint munkatársainak a kiállítás rendezéséhez nyújtott támogatásért!

"Rokon Asztala": Martsa Alajos és hajdani nevezetes vendégei

“Rokon Asztala”: Martsa Alajos és hajdani nevezetes vendégei [Fotó: Benedek Attila]