André Kertész

(eredeti nevén Kertész Andor, Kohn Andor) magyar származású fotóművész.

Budapest, 1894 – New York, 1985.

14 éves korától fotózott, a Monarchia hadseregében frontkatonaként már érdekes képeket készített. Sebesülése miatt Esztegomban ápolták, s itt készítette testvéréről a híres „Víz alatti úszó” fotóját. Később Párizsba került, majd New Yorkban élt.

Kiemelkedő tehetségű fotós volt. 2005 őszén a New York-i International Center of Photography összegyűjtötte a világban található munkáit és egy az egész életét felölelő kiállítással emlékezett André Kertészre. Első európai retrospektív kiállítását 2010-ben a párizsi Jeu de Paume-ban rendezték meg. 2012. május 12-én az esztergomi Szent István Strandfürdő fennállásának centenáriumán avatták fel Kertész emléktábláját azon a helyen, ahol a Víz alatt úszó című képét készítette 1917-ben. A 2002-ben felfedezett 154141 Kertesz nevű kisbolygót róla nevezték el.  2008-ban a Merkúr bolygón egy 31,55 km átmérőjű krátert nevezett el róla a Nemzetközi Csillagászati Unió.

1984-ben hazalátogatott Magyarországra és a József utcai kertben is készített fotókat.  M. Szűcs Ilona őt ábrázoló érméről két polaroid képet küldött a művésznőnek.

Cserepes István

festőművész, szobrász, ötvösművész

Budapest, 1901–Budapest, 1941.

Fiatal korában vasmunkás, kifutófiú, péklegény volt. 1926 és-1930 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Csók István volt. Fő témája a táj, de a Műteremben egy pasztell virágcsendéletet is őrzünk tőle.  1929-től vett részt kiállításokon. 1930-31-ben Párizsban tanult állami ösztöndíjjal. Ott készült műveit 1931-ben Párizsban, majd 1932-ben Budapesten, a Nemzeti Szalonban is bemutatta. 1942-ig hét gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Többször részt vett műveivel a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok csoportos kiállításain is. Néhány művét a Nemzeti Galéria őrzi. 1937-től élt és dolgozott a József utca 37-ben. Polihisztor művész volt, aki a hálófülkéjébe vezető lépcsőkbe orgonasípokat szerelt, így, ha valaki rálépett egy fokra, az megszólalt.1941-ben felháborodásának adott hangot a Népszínház utcai zsidók elhurcolása miatt, ezért ő is a nyilas terror áldozata lett. Műhelyéből több kőfaragványa, vasból kovácsolt tárgyai maradtak ránk. A Dózsa-tál peremére írott szöveg:

„Dózsa György emlékére, kit elevenen elégettek, az emberiség szégyenére, 1514-ben. Szelleme él, nem hamvadt el.”

Ferenczy Béni

kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus

Szentendre, 1890. – Budapest, 1967.

Ferenczy Károly festőművész és Fialka Olga fia, testvérei F. Valér festő- és F. Noémi gobelinművész. A nagybányai festőiskolában, majd Párizsban tanult. Moszkvában kezdte művészérmeinek gazdag sorozatát. 1945-49 között a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1949-től az 1956-ban bekövetkezett súlyos betegségéig dolgozott a József utcai műteremben. Itt született többek között a Babits síremlék, Pilinszky és József Attila portréja, stb. A műteremben ma is látható a Géniusz c. szobráról készült falrajz. A büszt feleségét, Plop Mária Erzsébetet ábrázolja.

M. Szűcs Ilona

festő- és éremművész, Józsefváros Becsület-keresztjével kitüntetett városvédője

Pécs, 1925– Budapest, 2010.

1950-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Festőmesterei Kmetty János, Berény Róbert és Szőnyi István voltak. Kedves témái a Dunakanyar, Baranya és Erdély tájai, portrék és csendéletek. Férje, Martsa István halálát követően érmészettel kezdett foglalkozni, e műfajban számos díjat kapott. 1950-től élt és dolgozott a József utcai műteremben. Városvédőként számos kiadványt szentelt a kerület értékeinek. Életéről és munkásságáról a Pintyő c. kiadványban emlékeztünk meg.

Maróti Géza

szobrász, építész, festő

Barsvörösvár, 1875–Budapest,1941.

Budapesten és Bécsben tanult, a budapesti paloták homlokzatára –Gresham palota, a volt Hitelbank, a Kereskedelmi Bank palotája, Zeneakadémia, stb.– készített díszítő-szobrászati műveket. Ő tervezte a Velencei Biennálé (1908.) állandó magyar pavilonját. Hosszabb időt töltött Amerikában, számos jelentős külföldi munkája volt, pl. a detroiti Fisher Bilding bronzai és mozaikjai, a mexikói Operaház (Palacio des Bellas Artes, Mexico) kerek üvegmennyezete. A Művészeti Főiskola tanára volt. A József utcai műtermekben 1901 és 1920 között dolgozott. Itt mintázta a Zsolnay gyár számára a nevezetes Kácsás Kút figuráit is. Bővebben az alábbi linken tájékozódhatsz: Wikipédia

Martsa Alajos

fotóművész, könyvtárigazgató,

Esztergom Díszpolgára Pozsony, 1910– Esztergom, 1979.

Martsa István szobrász bátyja, az esztergomi Babits könyvtár megálmodója, építésének szervezője és első igazgatója. Az üldözések idején zsidókat mentett, a háború utáni években a város alispánjaként szervezte Esztergom működésének újra indulását. Baráti köréből számos kortárs művész portréját örökítette meg. Jelentősek Tuniszban készült drámai erejű fotói és a „foto-illumináció”-nak nevezett kompozíciói (Fotogram-sorozat). Műveit nagyrészt a Kecskeméti Fotómúzeum őrzi. A FOTO c. sorozatban (Corvina Kiadó, 1977.), valamint Martsa Alajos és művészbarátai címmel (Magyar Fotográfiai Múzeum, 2001.) jelent meg róla a kiadvány.

Martsa István

szobrász, kétszeres Munkácsy díjas, Érdemes Művész

Pozsony, 1912. június 23 – Budapest, 1978. február 3.

1919-ben Pozsonyból áttelepített magyarként került Esztergomba, Martsa Miklós vasutas és Rajza Margit második gyermeke. Fivére Martsa Alajos fotóművész, könyvtárigazgató. A II. Magyar Hadsereg katonájaként harcolt a Don-kanyarban, a háború után villanyszerelőként és mozigépészként dolgozott. 1945-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Ferenczy Béni tanítványa és tanársegédje lett. 1950-ben diplomázott, és még abban az évben feleségül vette Szűcs Ilona festőművészt. Gyermekeik Martsa Balázs és Martsa Piroska. 1949-től dolgozott a József utcai műteremben.

1951 és 1960 között a Török Pál utcai Képzőművészeti Szakiskola tanára. A Művészeti Alap titkára és a Képzőművészeti Szövetség szervezője volt. 1958-ban hivatalos küldöttként Távol-Keletre utazik; Kínában, Vietnamban és Észak-Koreában rendez kiállításokat a magyar művészek grafikáiból és érmeiből. Hazánkban 40 köztéri szobra áll, számos érme és kisplasztikája a Nemzeti Galéria gyűjteményében található. „Mártíremlékmű” c. alkotását az auschwitzi magyar barakkban állították fel.

Páljános Erzsébet

festőművész, tanár

Budapesten született 1982-ben.

2010-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőszakán. Mesterei Szabados Árpád, Károlyi Zsigmond és Kiss Tibor voltak. Szabadságharcos, kerékpáros és szakrális témájú képeket fest. Pethő Anikóval közösen készítette a boldoggá avatott Charles de Foucauld életét bemutató vasadi Szent Kereszt Kápolna falképét. A festmény előkésztése a Martsa Műteremben zajlott 2009-től, azóta is itt dolgozik.

paljanoserzsebet.5mp.eu

V. Molnár Imre

V. Molnár Imre 1953-ban született. Az általános iskolában is kedves tantárgya volt a rajz, szabadidejében is rajzolt, festett. 1970 óta foglalkozik zenével. Érettségi után nyomdai fényképezést tanult. Ez időben linó- és fametszetek készítésével is próbálkozott, saját készítésű fényképezőgépekkel és camera obscurával is fényképezett. Még általános iskolás volt, amikor észrevette, hogy a tankönyvek bekötéséhez használt indigó csomagolópapír fény hatására kifakul. 1973-ban készítette diapozitívról első napfénymásolatát indigópapírra. Később az eljárást Kincses Károllyal indigótípiának nevezték el. A képek teljes fixálásával máig adós maradt. Fotópályázatokon a hetvenes évek vége óta vesz részt, 1984-ben rendezte első egyéni fotókiállítását. A XX. század utolsó évtizedében „A kamera poétája” címmel színdarabot írt André Kertész életéről. 1993 óta sokszor készít képet saját készítésű lyukkamerákkal. A Martsa Műterem kertjében 2012 augusztusa óta fényképez camera obscurával.