Kapcsolódó bejegyzés: M. Szűcs Ilona életrajz

A hajdani kőfaragóműhely istállójából később, az itt dolgozó művészek felső világítóablakkal ellátott festőműtermet alakítottak ki. Bár derült időben csodálatos érzés ebben a hatalmas, világos térben alkotni, az üvegtető a mai napig állandó beázással fenyeget, s ez nem kevés bosszúságot okoz az itt dolgozó művésznek.

M. Szűcs Ilona festő a tágas teret ihletet adó, saját gyűjtésű népi bútorokkal – szökrönyökkel, szuszékokkal-, szőttesekkel, cserépedényekkel rendezte be, új funkciót adva a használatból kikerült tárgyaknak. Az ácsolt ládákban festményeit tartotta, a színes szőttesek, csíkos köcsögök modellként szolgálták a művészetét.

Szobrász férje (Martsa István, 1912 – 1978.) és sógora, a fotóművész Martsa Alajos halálát (1979.) követően éremművészettel és városvédő előadásokkal kezdett foglalkozni, s a nehezen fűthető műterem házi múzeummá alakult.

Ma az aktív alkotó élet és a múzeum jól megfér egymás mellett: bár a falakon M. Szűcs Ilona festményei sorakoznak színes összevisszaságban, az előtérben érmeit mutatjuk be, és férje szobrai, sógora tárgyai is itt láthatóak, a műteremben jelenleg Páljános Erzsébet festőművész dolgozik.

Ebben az alkotó szellemet segítő térben időnként kellemes rendezvények is zajlanak, s az ide látogató vendég bőséges vizuális ingert kaphat e helyen.

M. Szűcs Ilona művésznő (1925 – 2010.) életéről és munkásságáról 2016-ban jelent meg könyv, mely a műteremben kapható.

Click edit button to change this text.